Mint már kiderülhetett, a baptisták nagy családjához - azon belül is a Magyarországi Baptista Egyházhoz - tartozunk. A baptisták pedig a keresztyének protestáns irányzatának (a reformáció harmadik ágának) tagjai. A baptista misszió gyökerei az 1500-as évekig nyúlnak vissza. 1523-ban alakult Svájcban az első anabaptista gyülekezet. A mai értelemben vett baptista misszió 1609-ben indult el Európában, Amszterdamban egy közel 40 fős gyülekezettel.
A Magyarországi Baptista Egyház 1905-ben törvényesen elismertté lett hazánkban. Kerületünkben két gyülekezete van a szövetségnek. Egyik a Budapest József Utcai Baptista Gyülekezet.
A mai baptisták elődei, az anabaptisták (újrakeresztelők) 450 évvel ezelőtt érkeztek Magyarországra. Forradalmian új életvitelük miatt egész európai vándorútjukon menekülniük kellett, vállalva hitükért az üldöztetést, a mártírhalál legkegyetlenebb módjait is. Végül Bethlen Gábor erdélyi fejedelem bölcsessége révén a mindenható Isten letelepedési engedélyt, menedékjogot, otthont, hazát adott a ma habán kerámiának nevezett művészeti alkotásokat készítő fazekasoknak és dolgos, példamutató életű iparos-, gazdálkodótársaiknak.
Angliában és Amerikában a XVII. század elejétől kezdett terjedni a baptizmus. Az európai kontinensen - így Magyarországon is - csak a XIX. században jött létre baptista misszió.
Az újkori magyar baptista misszió kezdetétől összekötődött a főváros VIII. kerületével. Története innen, egy a Gyulai Pál utca 8. szám alatti műhelyből indult el.
Rottmayer János (1818-1901) asztalosmester első magyar baptista társaival 1846-ban Hamburgból tért haza. Ott egy tűzvész utáni újjáépítésen dolgoztak, s közben megismerkedtek az 1823-ban, Oncken által alapított baptista gyülekezettel. Rottmayer János a bibliai hitigazságokat megismerve és elfogadva megtért, majd 1844. május 20-án bemerítkezett.
A 48-as szabadságharc után 1865-ben Novák Antal (1822-1877) és felesége végeztek az Alföldön missziómunkát. A fővárosban éppen Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évében, 1873-ban újabb lendületet vett Meyer Henriknek, a Brit- és Külföldi Bibliatársulat kezdeményezésére hazánkba érkezett igehirdetőnek megérkezésével. Meyer Henrik több helyen is bérelt helyiségekben indította el a munkát, majd 1876-ban telket vévén, egy évvel később, augusztus 20-án megnyitották az első budapesti baptista kápolnát a Wesselényi utca és a Hársfa utca sarkán, ahol németnyelvű igehirdetések hangzottak. 1894-ben Bodoky Lajos (1850-1926) elöljáró presbiter vezetésével e gyülekezettől vált külön gyülekezetünk, a magyar anyanyelvűek kívánságára.
A kis gyülekezet hét éven keresztül bérelt lakásokban tartotta összejöveteleit. 1897. tavaszán vásárolták meg a József utca 12. szám alatti telket, melyen egy földszintes ház állt. Az épületbe 1901-ben költözött be a gyülekezet. A jelenlegi imaházat 1914. augusztus 20-án nyitották meg. Technikai felszereléseit (pl. fűtés, világítás...) folyamatosan korszerűsítettük. Legutóbb, gyülekezetünk fennállásának 100. évfordulójára (1994.) az imaházat belülről felújítottuk.
Itt van gyülekezetünk földi otthona, amely napjainkban mintegy másfélszáz bemerített tagból, a hozzájuk tartozó 80 főnyi gyermekből, és az életünkkel ismerkedő törekvőkből, barátkozókból áll. Itt tartjuk rendszeres összejöveteleinket: gyermek bibliaköri foglalkozásokat, ifjúsági órákat, törekvők óráját, mamakört, ifjú házasok találkozóit, imaórákat, istentiszteleteket, és a rendkívüli, ünnepi istentiszteleteket is.
Időszakosan szervezünk hitéletünkkel kapcsolatos tanfolyamokat, helyt adunk egyházzenei és más tanfolyamoknak, az országos szövetség összejöveteleinek.
Gyülekezeti alkalmaink:
Vasárnap délelőtt: 9 órától
Vasárnap délután: 17 órától
Szerda este: 18 órától